A Barbarossa Hadművelet.
1939 nyarán a háború elkerülhetetlennek látszott. A britek és franciák - bár tárgyaltak a Szovjetúnióval egy németellenes szövetségről - nem igazán akartak megállapodni. Ezért Sztálin, félve a Nyugat békéltető politikájának szovjetellenes fordulatától, augusztus 23-án Hitler elfogadta a megnemtámadási ajánlatát , aki ezzel lengyel hadjárata sikerét biztosította. Egy titkos záradék szabad kezet adott Sztálinnak a Baltikumban, Kelet-Lengyelországban s a román Besszarábiában.
A II. világháború 1939. szeptember 1. a nácik Lengyelország elleni támadásával kezdődött. Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent, de katonai lépéseket nem tett, a Szovjetunió viszont 17-én a lengyelekre támadt, s bekebelezte az ország harmadát. Az oroszok 1940-ben Finnországot megtávadva, karéliai területeket szereztek, majd a három balti államot annektálták, Romániától pedig kikényszerítették Észak-Bukovina és Besszarábia (Moldva) átadását. A németek 1941-ben május 15-én akartak támadni, de a balkáni hadművelet miatt hetet késtek . Megtévesztő manővereik beváltak - a Szovjetunió a támadásig szállított nyersanyagot számukra. "A történelemben példa nélkül áll az a hiba, amit Sztálin és a kommunista vezetők követtek el, amikor... talán felismerni sem voltak képesek az Oroszországot fenyegető támadást" - írta Churchill.
1941. június 22-én hajnalban, 153 német és 29 szövetséges hadosztály négymillió katonával, 3500 harckocsival és 4000 repülőgéppel, 3500 km-es arcvonalon indult a Barbarossa-hadművelet a Szovjetunió ellen, a megnemtámadási szerződést megszegve. A hadüzenetet reggel 4-kor adta át Ribbentrop a szovjet nagykövetnek, a német követ pedig Molotovnak. (Napóleon támadása is e napon indult 1812-ben.) A hadjárat világnézeti harcot jelentett a bolsevizmus ellen, célja az "élettér" - mezőgazdasági terület, nyersanyag, rabszolga-munkaerő - megszerzése, azaz egyfajta gyarmatosítás volt. Fontos volt Anglia potenciális szövetségesének kiiktatása is - a légi- és tengeralattjáró-háború szakadatlanul folyt a britek ellen.
A németekkel román, olasz, szlovák, finn és magyar csapatok is harcba szálltak. Sztálin a brit figyelmeztetések, a kémjelentések s a német légi felderítés határsértései ellenére nem hitt a támadásban, Hitler zsarolási akciójára gondolt gazdasági-politikai engedmények céljából. A Vörös Hadsereg nem mozdult, nehogy provokációra gondoljanak a németek - légiereje nagy része a földön semmisült meg, s a nácik meglepetésszerű támadásuk nyomán, technikai fölényük révén gyorsan nyomultak előre. Sztálin - aki 1938-as koncepciós pereivel megtizedelte tábornoki karát - összeomlott, napokig nem szólt a nyilvánossághoz.
Német vereség Moszkvánál
Hitler kiadta a komisszárparancsot: a politikai biztosokat meg kell ölni. Az SS és a különleges rendőri egységek a polgári lakosságot irtották, főleg a zsidókat. Vlaszov tábornok vezetésével támogató orosz csapatokat szerveztek, a szlávok 3/4-ét Szibériába tervezték telepíteni, helyet adva a német telepeseknek. Június végére északon elérték a baltikumi Dvina folyót, középen a Berezinát, majd jelentették: `az Oroszország elleni hadjáratot 14 nap alatt megnyertük`.
Július 9-én Bialystoknál és Minszknél 328 ezer szovjet katona esett fogságba, augusztus 5-én Szmolenszknél 310 ezer. A szeptember 8-án körülzárt Lenningrádot 900 napig ostromolták - eredménytelenül. Hitler a nyugati villámháborút akarta megismételni, ám csapatai egyre hosszabb fronton terültek szét az orosz síkon. Október 2-án Moszkva ellen indultak: a brjanszki és vjazmai csatákban 20-án 673 ezer hadifoglyot ejtettek, ám ezután az őszi eső és sár, majd a hó és a hideg mind jobban fékezte haladásukat.
Az oroszok még áprilisban semlegességi egyezményt kötöttek Japánnal, kivédve a kétfrontos háború veszélyét, júliusban németellenes brit-szovjet szövetség jött létre, az USA augusztusban a Szovjetunió felé is érvénybe léptette a hadianyagok szállítását elősegítő szerződést.
Az oroszok, kihasználva a nagy terület előnyeit, lassan magukhoz tértek, Tél tábornok csapásai az ő technikájuknak kedveztek. Centralizálták a katonai vezetést, Sztálin az eddiginél is nagyobb hatalomra tett szert. A fenyegetett területeket kiürítették, kiemelten kezelték a hadiipart. Nagy Honvédő Háborút hirdettek, a felperzselt föld taktikáját alkalmazták, partizánalakulatokat szerveztek. A kormány a Volga-menti Kujbisevbe (ma: Szamara) települt, Sztálin Moszkvában maradt. A Vörös Hadsereg december 5-én a város előtt megállította a Wermachtot, a német győzelmi sorozat véget ért.
Barbarossa Hadművelet animációs tervrajza:

|