5. V-5 atombomba: Még csak elképzelésként sem létezett. Folytak atomkutatások, de céljuk nem bomba, hanem reaktor előállítása volt.

Ismerve a német fegyverkezés tényeit, mind a német világuralmi elképzeléseket, mint pedig a zsidóság teljes kiirtásának a tervét mítosznak kell tekintenünk. Valóban szörnyű bűnök terhelik a III. Birodalmat, de nem vezették a németeket a nekik tulajdonított szándékok. Ezt azért fontos kiemelni, mert ezekre a mítoszokra épül az akadémiai történelem és a holokauszt ipar.

2. U-XXI

Az a német tengeralattjáró, amely megnyerhette volna a németeknek az Atlanti csatát, ha korábban és több készül belőle. Meghajtó műve hirdogén-peroxidos üzemanyagot használt hosszabb ideig tudott ezért a víz alatt tartózkodni, és nagyobb sebességgel haladni. Más tengeralattjáróknak két Achilles sarka volt, hosszú időt kellett fent töltsenek, hogy dízel-motorral haladva feltölthessék az akkumulátorokat, másrészt, ha víz alatt haladtak túl lassúak voltak ahhoz, hogy el tudjanak szökni a rájuk mélységi bombákat dobó rombolók elöl. Ezt oldották meg a hidrogén-peroxidos keverékkel. Hellmuth Walter professzor által tervezett Hidrogén peroxid (Perhydrol) hajtómű segítéségével a tengeralattjáró felszínen 25, víz alatt pedig 30 csomós sebedséggel tudott volna haladni.

Összhasonlításul az U-XXI, amelyik a legfejlettebb hagyományos meghajátsáú tengeralattjáró volt, felszínem 15,6 csomóval víz alatt 17,2 csomóval tudott haladni. Felszínem 15500 mérföldet felszín alatt 340 mérföldet tudott megtenni. 60,5 m hosszú 5,3 m széles 11 m magas hajó volt, 60 fő legénységgel 23 torpedót és 12 aknát tudott szállítani. 118 db készült belőle, de sajnos a hajóosztály már ez a tengeralattjáró osztály sem tudott eredményesen bekapcsolódni a harcokba. A megmaradt példányait szétosztották a győztesek, közülük egyet visszakapott Nyugat-Németország is, egyet pedig az oroszok használtak 1972-ig. A Németországnak visszaadott U-2540 tengeralattjáró kutatóhajóként szolgát 1960-tól a szövetségi köztársaság flottájában Wilhem Bauer néven. 1984-ben kapta meg a bremenhaveni német tengerészeti múzeum. Hogy ez a hajótípus igen figyelemre méltó volt azt mutatja milyen sokáig használták a győztesek, akik még évekig nem tudtak hasonlót készíteni, csak az atomerő alkalmazásával.
Akkor most képzeljük el az XXI-et fejlettebb meghajtással, milyen pusztítást végzett volna, ha a sebessége a rombolókéval azonos?

Egyéb német csodafegyverek

A német mérnöki tudás számtalan más területen is kimagaslót alkotott a II. Világháború idején. A fegyvercsodákat Hitler nevéhez szokták kötni, pedig éppen a legtöbb csodafegyver elkészítését időben való harctéri bevetését ő akadályozta meg. A másik kerékkötője a fejlesztéseknek Göring volt. Az ő leváltása után Albert Speer volt az, aki a német hadiipart megszervezte, és 1944-re csúcsteljesítményre hozta. Ezt rabszolga munkaerő alkalmazásával valósították meg. Erre hadifoglyokat, a németországi gettók lakóit használtak, részben pedig az auswitzi és más táborok lakóit dolgoztatták. Németországba deportáltak lengyeleket és más legyőzött népek fiait is, de toborzott munkásokat is foglalkoztattak. Rabszolga munkaerőt nemcsak a németek használtak, hanem az oroszok is, mégpedig a háború előtt is, alatta is, sőt utána is. Itt is és ott is a totális rend tette ezt lehetővé.

A totális rend egyrészt segítette Németországot, de fékezte is a fejlődést. Hitler a hatalomra jutása után nagyon gyors fellendülést hozott, de 1940-től döntései már hátráltatták a fejlesztéseket, sőt végzetes ostobaságoknak bizonyultak. A természetes rend, egyensúly éppen ez által állt helyre. Magát a náci pártot nem Hitler alapította, de neki köszönhetően emelkedett fel. Személyes hatása, szónoki képességei. Hitler egyszerre lett egyeduralkodó Németország és az NSDAP felett. Személyiségében is kettősség figyelhető meg. Romantikus - művészlélek, ki kifejezően tud beszélni, aki azonban nárcisztikus zsarnok, akarnok saját híveivel szemben is kíméletlen. Mikor válik valaki népvezérből diktátorrá? Akkor, amikor nem képes arra, hogy félreálljon, mikor nem tud megfelelően dönteni. Akkor, amikor minden áron rá akarja kényszeríteni az akaratát a világra, akkor, amikor nem lesz képes többé elfogadni, hogy mint minden embernek neki is vannak. A szövetségeseknek egy igazi csodafegyverük volt, maga a Führer. Ez éppen elég is volt a győzelemhez:

Az Időfolyam

David mindig is kirítt a társai közül. Szőke és kék szemű volt, szülei Oroszországból alijáztak Izraelbe. Mind a ketten matematikusok voltak, kiváló fizikusok, és sok titkos projectben vettek részt. A Szovjetunió felbomlásáig nem is igen mehettek külföldre. Még 1990-ben is csak nagy nehezen engedték el őket az oroszok, komolyan zsebébe kellett nyúlnia Izraelnek, hogy apját és anyját és őt elengedjék. Davidnek is volt érzéke a fizikához, matematikához, de igazán jól magát a hadseregben érezte. Valósággal dédelgette a fegyverét, és szerencséjére olyan egységhez került, amelybe volt orosz katonákat osztottak be. Miután tartalékos lett visszatért a tanuláshoz, szülei kívánságának megfelelően, de a kapcsolatot tovább tartotta a katona társaival, ami egyáltalán nem rendkívüli az adott háborús viszonyok között. A szülei már nem érezték olyan jól magukat, mint ő. David jól emlékezett arra, mennyire vágytak arra, hogy Izraelben élhessenek, de miután a vágyuk teljesült egyre inkább a csalódottság és a kiábrándultság kezdett el érződni rajtuk. Mivel a stratégiai kutatások területén dolgoztak a szülei, reményük sem lehetett arra, hogy valaha is megszabaduljanak abból az aranykalitkából, amelybe belemásztak annak idején önként. David egyszer kihallgatta az apja és az anyja beszélgetését. "Bárcsak visszamehetnék az időben, hogy figyelmeztessem magamat, ne jöjjünk ide." Davidet szíven ütötte, amit hallott, egy világ dőlt össze benne, és attól a pillanattól kezdve kémkedett az apja után. Kémkedett, de nem árulta el nekik, hogy miként érez. Az apja és az anyja sem gyanakodott rá, sőt, még azt is el tudta hitetni velük, hogy nem érti, nem sejti min is dolgoznak a szülei titokban. Kátya és Alekszej ötlete a sóhajból eredt. Elöször csak motoszkált Alekszej fejében, hogy elvileg meg is lehetne valósítani az időutazást, de Katya véletlen felfedezése tette lehetővé. Sikerült egy kísérletben megfordítaniuk egy atomi reakciót, szubatomos szintem visszaforgatva az időt. A legnagyobb titokban kellett dolgozniuk, mert azt nem akarták, hogy egy olyan félelmetes eszköz, mint az időgép a rabtartóik kezére kerüljön. Rég kiábrándultak már a cionizmusból és elegük lett abból, hogy tudásukat a pusztításra használják. Senki más nem is sejtette, mire készülnek csak a fiúk, ki nem leplezte magát le. David óvakodott attól is, hogy a hatóságoknak árulja el a szüleit. Saját maga akarta a dicsőséget learatni, és ehhez egyetemi évfolyamtársai - kik közül sokan hasonlóan kiábrándultak voltak, mint a szülei, nem voltak partnerek. Annál inkább a katonatársai. Mikor egy nap sikerült ismét kihallgatni az apját, elhatározta, cselekszik. "Most már működik a gép. Használnunk kell, de utána meg kell semmisíteni, ha visszatértem." "Igen, káoszt okozhat, ha itt marad. Igaz, minden ami most van temporális realitássá válik, de ha bárki belőle útnak indul, akkor olyan káoszt okozhat, amit ki sem tudunk számítani." "Nem lenne jobb, ha az elindulással együtt semmisítenénk meg a gépet?" "Nem - mert akkor semmiképp nem élnénk túl az utazást." "Te is jönni akarsz?" "Azt hiszed, egyedül meg tudnál győzni mind a kettőnket?" "Ebben igazad van, de kockázatos addig is felügyelet nélkül hagyni a gépet." "Ugyan már, senki nincs aki képes lenne rövid idő alatt megérteni, mi mire való. Megyek veled és kész." Ha David anyja egyszer valamit a fejébe vett, attól nehéz volt eltéríteni. Alekszej ezért engedett neki, nem sejtve, hogy a fia és a barátai csak erre várnak. - Indulnunk kell, mindenki felkészült? - kérdezte David a katonatársait. Valamennyien, ő is az Izraeli hadsereg egyenruháját viselték, had tudja meg a világ, kik voltak azok, akik legyőzték Hitlert, még az előtt, hogy a fél világ elpusztult. - Igen, készen állunk. - hangzott a katonás válasz. - Rendben. Ahová és amikorra megyünk Compiégne-ben az a vasúti kocsi, ahol a francia-német fegyverszünetet 1940. Jún. 22. aláírták. - Miért nem korábbra megyünk? Miért nem akadályozzuk meg, hogy megszülessen? - kérdezte Igor. - Azért nem korábbra, mert ha korábban öljük meg, akkor a világ nem tudja meg róla, milyen veszedelem volt. Így mikor visszaérkezünk nyugodtan elmondhatjuk, mi is történt és hinni is fognak nekünk. David beállította a hely és idő koordinátákat. A vezérlő számítógép még küldött egy utolsó figyelmeztetést. "Az időgép aktív, többszörös interferencia veszély!" - de sikerült felülírnia a biztonsági protokolt. Megnyílt a téridő kapu csak át kellett lépnie rajta. Utoljára még csőre töltötte a Galilt és társaival együtt átlépett a téridő horizonton. Ekkor szembe találta magát Hitlerrel. A vasúti kocsiban mindenki dermedten állt, szembetalálták magukat a német tábornokokkal, a Führerrel és a franciákkal. Maga Hitler volt az, aki a legkevésbé volt megdöbbenve. David másra számított, talán ördögszarvra nem, de mindenképpen másra, mint amit maga előtt látott. "Kik maguk, mit akarnak és hogyan kerülnek ide?" - kérdezte Hitler. Ekkor merült fel először Davidben, hogy tilosban jár, nem kellene ott lennie, ahol van. Bár a Führer egyáltalán nem nézett ki zsarnoknak, pusztán egy közvetlen, kedves embernek, de David maga elé próbálta idézni a róla látott híradó felvételeket, a koncentrációs táborok képeit. Hitler a fegyverekre nézett. "Meg akarnak ölni? Már késő, uraim." Egy önelégült mosoly tűnt fel a Fürer ajkán. David ekkor meghuzta a ravaszt és lött. Lött, lőtt és lött, minden gyűlöletét beleadva. Társai is felbátorodtak és ők is tüzelésbe kezdtek, és megtelt az egész kocsi füsttel, mely kezdett egyre fojtogatóbbá válni. Végül megelégelte a dolgot David, és mivel kezdett nagyon rossz érzése lenni, leállította társait. "Elég, visszamegyünk tüzet szüntess." Mielőtt a téridő hullám visszavitte volna őket, még látta, amint a füst eloszlik és hullák borítják el a kocsit. Sikerült gondolta, sikerült megmentenem 6 millió zsidó életét. Mikor a hullám visszavitte őket a saját idejükbe, nem találta az időgépet. Nemcsak az időgép tűnt el, de a pince is, amiben volt, és a házuk is. A helyén egy narancsliget volt. Kezdett rossz érzése lenni Davidnek. - Maradjatok csendben, valami nagyon nincs rendben. A távolból halk beszélgetést hallottak, lassan lopakodva közelítettek feléje. A kibucuk közelében valamikor egy palesztin falu állt, annak a narancsültetvénye helyén épült az ő házuk is. David - örökölte apja és anyja éles eszét, és a környezet megváltozásából kezdte sejteni, mi történt, de nem merte magának sem bevallani, először bizonyosságot akart szerezni. Elérték a falú szélső házát. Bent egy palesztin család nézte az Esti híradót. Jeruzsálemből, Palesztina fővárosából tudósítottak. Hideg veríték ült ki David homlokára, lázasan gondolkozott azon, mi is történhetett, és hogyan is tudná helyrehozni a hibát. Eszébe jutott ekkor az öreg Ortodox rabbi, aki régen is ott élt a palesztin faluban és még annak a lerombolása után sem volt hajlandó elköltözni. Most nehéz volt megtalálniuk az öreg házát, mert nem magányosan állt, hanem körülötte voltak a palesztinok házai is. Salom, zörgetett be a rabbihoz. - Szóval azt mondod fiam, hogy Te itt laktál egy másik valóságban? Hát nem tudom fiam, minden esetre én nem ismerlek, de mond el mi történt, hogy kerültél ide. - Inkább arra lennék kíváncsi mi történt, 1940 június 22.-e óta. - Zsidó létedre nem tudod, mi történt Hitler halála után? Benne van a történelemkönyvekben. - Igen, de én egy másik világból érkeztem, onnan, ahol nem halt meg Hitler 1940-ben, hanem csak 1945-ben Berlin Ostromakor? - Szép világ lehet a Tiéd. Berlin Ostroma, de szép is hallani, kérlek mesélj róla ... - Miért? Itt talán nem ostromolták meg Berlint? - Nem, fiam nem. Hitler Halála után Németország vezetését a katonák vették át, aztán Rommel elfoglalta Alexandriát. Palesztina egy ideig török fennhatóság alá került, miután az angolok békét kötöttek. Sokáig ellenálltak az angolok, még Szuez elfoglalása utánis, hanem amikor 42-ben Manstein elfoglalta Sztálingrádot és Guderián Moszkvát és a németek 43-ban V2 rakétákat lőttek ki Londonra és New Yorkra, a szövetségesek is megadták magukat. A háború után betiltották a náci pártot mert Göring akart Führer lenni. - Ez nem lehet igaz, mennyi áldozattal járt a háború? Ugye minden európai zsidót kiirtottak a németek. - rémült el David bűntudattal eltelve. - Nem, hová gondolsz, de sok áldozata volt így is a háborúnak. 300 000 zsidó halt meg a táborokban, de a többségük megérte az áttelepítést, Madagaszkár szigetére. Ott van most új Izrael. Engem is hívtak már többször is, de minek menjek, jól érzem magam itt Palesztinában. Valamikor itt akartak zsidó államot létrehozni, amit meg is értek, mert nagyon békések és szelídek a palesztinok. - Akkor most az egész világot a nácik uralják? - Már hogy uralnák a nácik? Mondtam már, a náci pártot betiltották a németek, mert lázadást szítottak a katonai kormányzat ellen. Közvetlenül a háború végén, mikor Kesselring lett a köztársaság elnöke és visszaállították a régi német alkotmányt. Igaz majdnem újabb háború lett a dologból, mert az orosz nemzeti szocialista párt és az amerikai nemzeti szocialista párt nem nézte jó szemmel, hogy a németeknél betiltják a testvérpártjukat, de az angolok nem támogatták őket. Meg is értem, hogy nem akartak még egyszer a németekkel háborúzni. - És Madagaszkáron mi a helyzet? - Hát a malgasok szörnyű terrorcselekményeket hajtanak végre. Sokan ki is vándorolnának onnan, csak ez nagyon nehéz. - És oda ki lehet vándorolni nekünk? - Persze, minden további nélkül oda mehetsz, ahová csak akarsz. - David fejében ekkor új terv született meg, elmegy Madagaszkárra, és újra megépíti az apja időgépét és kijavítja azt, amit elrontott. Ekkor azonban ismét feltűnt a téridő kapu sejtelmes fénye, az apja és anyja lépett ki belőle. - Tudom, mire gondolsz, fiam, de elég volt a káoszból. - mondta, és megfogta a kezét. Erre minden áttetsző lett, mintha az atomok kezdenének el teljesen kaotikusan mozogni, de végén ott találta magát az indulás pillanatában, akkor amikor elindult volna a történelem megváltoztatására. Egyszerre csak szikrázni kezdett az időgép. Az időfolyam szörnyű energiái atomjaira bontották szét, végül pedig eltűnt, mintha soha nem is létezett volna.....